Török, magyar, svéd édességek és más finomságok, amiknek senki nem tud ellenállni...

2012. november 30., péntek

Madeleine - a francia csoda


Születésnapomra kaptam még drága Ildi barátnőmtől egy szilikonos mini madeleine sütő- és bonbonformát, amit akkor azonnal ki is vittem Stockholmba, de most hétvégén visszahoztam, hiszen itt a karácsonyi készülődés időszaka, így mindenképpen fel kell avassam a formát egy finom puha és citromos madeleine-nel, illetve valami különleges krémmel töltött bonbonnal.

De mi is az a madeleine?

A madeleine vagy másnéven petite madeleine (kis madeleine) egy hagyományos francia kis aprósütemény, amely Északkelet-Franciaország Lorraine-régiójának két településéből (Commercy és Liverdun) származik, .

A madeleine pici jellegzetes kagylóformájú piskóta jellegű sütemény, amely alakját a speciális formában történő sütés közben szerzi. Eltekintve a hagyományos öntött formáktól, nagyon sok helyen lehet kapni kisebb-nagyobb madeleine-ek sütésére alkalmas formát.

A tészta alapjaként a híres génoise (genovai) olasz piskótatésztát használják, amely nevét Genova városáról kapta és nagyon sok olasz és francia süteményhez használják fel alapként (például a tiramisuhoz használt babapiskóta tésztájához is).

Szemben a hagyományos piskótatésztával, ahol külön verik fel a tojások fehérjét és sárgáját, ennél a csupa-tojás tésztánál, a tojásfehérjét és sárgáját együtt keverik habosra a cukorral, majd adnak hozzá olvasztott vajat. A hagyományos receptek tartalmaznak még nagyon finomra darált dióféleséget, leggyakrabban mandulát, illetve a jellegzetes íz miatt reszelt citromhéjat.

A fentiek mellett azonban szinte bármilyen összetevővel variálhatjuk az alaptésztát, lehet csokis, kakaós, fehércsokis, narancsos, levendulás, karácsonyi fűszerkeverékkel kombinált, csak a képzelet szab határt, ezért is olyan népszerű ez a francia teasütemény.

Én első alkalommal a klasszikus receptnél maradtam, amely Doris Greenspan (aki a Baking with Julia  sikerkönyv szerzőjeként vált ismertté és amelynek igen, az a bizonyos Julia Child a társszerzője) Paris Sweets c. könyvből származik.

A madeleine-t ahogy tudjuk, nem feltétlenül az ízéért szeretünk, hanem a nagyon különleges, szinte selymes állagáért. Tessék kipróbálni, megéri!

Hozzávalók:
2 nagy tojás
105 g vaj
70 g porcukor
1 teáskanál vaníliás cukor
100 g liszt
1 citrom reszelt héja (szerintem két citromot is elbír a tészta, úgy még intenzívebb lesz az íze)
1/2 mokkáskanál sütőpor


1. Egy tálban keverjük habosra egy kézi mixer segítségével a tojást és a cukrot kb. 2-4 perc alatt. Reszeljük bele a citromhéjat, illetve öntsük hozzá a vanília aromát. 

2. Keverjük hozzá az előzetesen a sütőporral már elkevert lisztet, majd a végén öntsük csak hozzá a felolvasztott vajat.

3. Fedjük le a tálat alufóliával és tegyük hűtőbe kb. 3 órára, ugyanis ezalatt az idő alatt szerzi meg a tészta azt a kis koronás állagát, amitől sütés közben feljönnek a kis dudorok. (Bevallom, én nem pihentettem. Így is megsült, finom lett, de lehet, még jobb lett volna az állaga, ha megvárom ezt a bizonyos 3 órát. No, legközelebb meglátjuk.)

4. A pihentetés után a kivajazzuk a formánkat (ha szilikonos formát használunk, erre természetesen nincs szükség, egyből kicsusszantak a formából, csak úgy kellett kapkodjak utánuk :),  megtöltjük 3/4 részig tésztával a formákat, majd 200°C-ra előmelegített sütőben kb. 8-10 perc alatt aranybarnára sütjük. 

Melegen vagy szobahőmérsékleten is fogyasztható egy csésze tea vagy ahogy a franciáknál szokás, egy csésze kávé társaságában.
Read More

2012. november 29., csütörtök

A klasszikus nagyonomlós linzerem


Ez az örök favorit linzer, amit sose lehet megunni. Fantasztikusan puha, omlós, a reszelt citromhéjtól isteni az illata. Klasszikus Osztrák-Magyar Monarchiabeli aprósütemény, amelyet nemcsak karácsony alkalmával, de egész évben szívesen készítek.

Tegnap ezzel leptem meg a kollégáimat, nagyon ízlett nekik, különösen azt jegyezték meg, hogy milyen puha a tésztája. Igen, igen, ez egy jól bevált recept a Ramatól. 

Hozzávalók:
38 dkg liszt
25 dkg vaj
12 dkg porcukor
1 csomag vaníliás cukor
3 tojás sárgája
1 citrom reszelt héja



1. Egy nagy tálban a lisztet a vajjal elmorzsoljuk, majd hozzáadjuk a porcukrot, vaníliás cukrot, a tojássárgáját, belereszeljük a citrom héját és az egész tésztát gyorsan összedolgozzuk (egy kis joghurtot vagy tejfölt adhatunk hozzá, ha nem állna össze anélkül, bár ha pontosan kimértük, tökéletes lesz az állaga a tésztának). Tegyük a hűtőbe pihenni kb. egy órára, de legalább 30 percre. 

2. A sütőt melegítsük elő 200°C-ra, és készítsük elő a kiszúró formákat. 

3. Nyújtsuk ki a tésztát és szaggassuk ki a tésztát, majd helyezzük sütőpapírral bélelt tepsire őket.. Az előmelegített sütőben kb. 15-20 perc alatt szépen megsülnek. Vegyük ki őket a sütőből és hagyjuk kihűlni, majd ragasszuk őket össze lekvárral. Én csakis anyukám házi sárgabarack lekvárjára esküszöm, de ez persze nem zárja ki, hogy egy finom áfonya- vagy meggylekvárral ne tölthetnénk meg. :)


Read More

2012. november 27., kedd

Vendégbloggerkedés a Nosaltynál - Egy gasztroblogger Mikulás-csomagjáról

Egy csodás novemberi napon a Nosalty szerkesztőitől kaptam egy kedves e-mailt, amelyben felkértek írjak egy cikket számukra a 2011 novemberében indult vendégblogger rovatukba. Örömmel tettem eleget a felkérésnek. 


A cikkben a Mikulás közeledtével miről másról írhattam volna, mint a gyerekeknek, barátoknak, rokonoknak készülő Mikulás-csomagokba rejthető saját készítésű süteményekről, amelyekhez ezúton szeretnék néhány jópofa és még annál is finomabb ötletet adni.

A cikk ITT érhető el. Jó készülődést kedves házi Mikulások!! :)




Read More

2012. november 19., hétfő

Fokhagyma krémleves

 
Amióta megérkezett az ősz és már majdnem a tél is, folyamatosan a meleg leveseket kívánom. Így történt ez a hétvégén is. A krémleveseket a lehető legegyszerűbb elkészíteni, nem igényelnek komolyabb szaktudást, így bárki bátran komolyabb konyhai rutin nélkül is belevághat az elkészítésükbe, a siker tuti nem marad el.

Amiért pedig különösen odavagyok a krémlevesekért, az az, hogy variációjuk, ízesítésük végtelen, csak a képzelet szab határt nekik.

Hozzávalók (4 személyre):
1 nagy egész fej fokhagyma (kb. 12-15 gerezd)
3-4 nagyobb szem burgonya
5 dkg vaj
1 közepes fej vöröshagyma
1/2 teáskanál só
1/4 teáskanál őrölt bors
1/2 kávéskanál szerecsendió
4 dl húsleves alaplé
2 dl tejszín


1. Pucoljuk meg a hagymákat, aprítsuk fel, a  fokhagymát zúzzuk össze, hámozzuk meg a krumplit, majd daraboljuk fel kis kockákra.

2. A vajat olvasszuk fel egy lábasban, majd a vöröshagymát pároljuk üvegesre rajta. Adjuk hozzá az apróra vágott krumplit is, pároljuk kb. 5-10 percig, majd adjuk hozzá a zúzott fokhagymát is. Vegyük alacsonyra a lábas alatt a hőmérsékletet, hogy oda ne kapjon a fokhagyma, mert könnyen megkeseredik. Így pároljuk további 5 percig, majd öntsük hozzá a levest és fűszerezzük sóval, borssal, szerecsendióval.

3. Kb. 10-15 perc főzés után vegyük le a tűzről a lábast, turmixoljuk össze a tartalmát, majd tegyük vissza főzni. Folyamatos kevergetés mellett önthetjük is hozzá a tejszínt. Forraljuk fel ismét a levest, ha szükséges, fűszerezzük még egy kicsit, illetve ha túl sűrűnek találjuk, öntsünk hozzá még egy kis vizet.
4. Tálaláskor reszelhetünk a tetejére sajtot, illetve felkínálhatunk mellette egy kis sajtos pirítóst vagy szórhatunk is rá kenyérkockákat. Így is, úgy is nagyon finom...
Read More

2012. november 18., vasárnap

Gerbeaud, azaz zserbó - klasszikus karácsonyi sütemény

 
Első igazi klasszikus karácsonyi süteményként az egyik kedvencemet, a gerbeaud-ot, a.k.a zserbót készítettem el, ami nélkül el se tudom képzelni a karácsonyi készülődést. A Gerbeaud Cukrászdáról szóló bejegyzésemben már bemutatott Gerbeaud Emilről elnevezett süteményt (amit valójában nem ő talált ki, hanem az a Vörösmarty Cukrászda terméke volt) a legtöbben karácsonykor készítik, hiszen igazi ünnepi hangulatot teremt a rétegek között meghúzódó gazdag dióréteg és házi sárgabarack lekvár kombinációja, bár én az év 365 napjának bármelyikén beneveznék egy szeletkére. 

Ha klasszikus zserbót készítek, csakis Horváth Ilona receptjét használom. Mi annyit szoktunk változtatni, hogy az eredeti 12 dkg dió helyett, 15 dkg-ot, a 12 dkg porcukor helyett 8 dkg-ot teszünk a töltelékbe.

Hozzávalók:
Tésztához:
35 dkg liszt
20 dkg vaj vagy 15 dkg zsír
1 tojás
5 dkg cukor
1 dl tej
1 dkg élesztő
csipet só
csipet sütőpor

Töltelékhez:
15 dkg darált dió
8 dkg cukor
házi sárgabarack lekvár

Bevonat:
1 csomag (100 g) dr. Oetker étcsokis tortabevonó VAGY 10 dkg cukorból, 3 dkg kakaóból és 3 dkg vajból készített csokoládémáz



1. Az élesztőt egy kevés cukorral langyos tejben futtassuk fel. Amíg az élesztő kel, egy nagy tálban morzsoljuk el a vajat vagy zsírt a liszttel, adjuk hozzá a cukrot, a sót, a csipet sütőport. A tál közepébe csináljunk egy kis mélyedést, ide üssük bele a tojást és öntsük bele a már felfutott élesztőnket. Dolgozzuk jól ki a tésztát, akkor lesz jó, ha egy nem túl lágy, nem túl kemény tésztát kapunk.

2. A kész tésztát osszuk három egyenlő részre. Nyújtsuk ki az egyik gombóc tésztánkat 35*25 cm nagyságúra és helyezzük sütőpapírral bélelt tepsire. A tésztát kenjük meg lekvárral és szórjuk meg a cukorral összekevert dió felével. Ismételjük meg ugyanezt a folyamatot, tészta kinyújt, lekvár ken, dió szór. A harmadik lapot kicsit nyújtsuk nagyobbra, mint az első kettőt, hogy teljesen be tudjuk borítani a süteményt, a széleket is betakarva. 

3. Kb. 1 óráig pihentetjük a tésztát. 

4. Pihentetés után a tetejét megszurkáljuk és 180°C-ra előmelegített sütőben sütjük, amíg a teteje egyenletes világospirosra sül. 

5. Ha kihűlt, csokoládémázzal vonjuk be. Mi amióta felfedeztük a dr. Oetker étcsokis tortabevonóját, amiből pont egy zacskó elegendő a fenti mennyiséghez és aminek a használata annyira egyszerű, nem mellékesen nagyon finom, nem vesződök a csokimáz s.k. elkészítésével.

Read More

Meggylekvárral töltött mákos cupcake


Ezeket a szépséges cupcake-eket még 37 nappal karácsony előtt készítettem, amikor a Nosalty-s cikkemhez gyártottam a Mikulás-csomagba kerülő süteményeket. Pont akkor pénteken, november 16-án nyílt meg a budapesti karácsonyi vásár is, a boltokban már árulják a karácsonyi díszeket, egyre több magyar és nemzetközi blogon is kezdenek megjelenni már a karácsonyi receptek, így azt hiszem, én sem kezdtem túl korán.

Nálam ugyanis ezen a november 16-i hétvégén hivatalosan is elkezdődött a karácsonyi készülődés. Persze gondolatban már tervezgetem egy ideje mit fogok idén karácsonyig elkészíteni, kinek mit fogok ajándékba adni és ezek közül mit szeretnék a blogon Nektek is megmutatni. 

Ez a számomra kedves cupcake nyitotta a sort. A kedvencemmel, a mák-citrom kombinációval készült muffin kapott egy ünnepi fehér kalapot, arra pedig egy szelet finoman illatozó narancscikket. Szerintem nem is kezdhettem volna nagyszerűbben az idei karácsonyi szezont.

Hozzávalók:
A muffinhoz:
4 tojás sárgája
15 dkg vaj
15 dkg cukor
15 dkg darált mák
15 dkg liszt
1 evőkanál szódabikarbóna
1 citrom
2 dl tej

A krémhez:
2 dl tejszín
5 dkg natúr sajtkrém
2 evőkanál porcukor
5 g habfixáló

+ meggylekvár


1. Melegítsük elő a sütőt 180°C-ra és készítsük elő a muffin formákat. 

2. A puha vajat és a cukrot egy nagy tálban robotgéppel kb. 2-3 perc alatt összekavarjuk. A tojássárgáját egyesével a vajas keverékhez adjuk és jól eldolgozzuk a hozzávalókat.
 
3. Egy másik tálban összekavarjuk a lisztet a mákkal, szódabikarbónával, majd belereszeljük a citrom héját.

4. A tejet és vajas keverékkel felváltva hozzáadjuk a liszthez. Miután jól összedolgoztuk az egész tésztát, 1/3 részig megtöltjük a muffin formákat, teszünk a közepébe fél teáskanálnyi lekvárt, majd 2/3 részig megtöltjük a muffintésztával a formánkat.

5. Előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük a muffinokat. A sütőből kivéve, rácson hagyjuk kihűlni.

6. A tejszínt 20 perccel használat előtt tegyük be a fagyasztóba (így könnyebb lesz felverni keményre). Ha letelt a 20 perc, egy mély tálban kézi mixerrel verjük kemény habbá a tejszínt. Ha félig már kemény, adjuk hozzá a porcukrot és a habfixálót.

7. Egy másik kisebb tálba mérjük ki a sajtkrémet, majd fokozatosan adjuk hozzá a tejszínhabot. Óvatosan keverjük, nehogy összetörjön a hab. A kész krémet tegyük habzsákba vagy tortadíszítőbe és a muffin közepétől kiindulva körkörösen kifele haladva díszítsük ki a cupcake-jeinket. 
Read More

2012. november 14., szerda

A Mindmegette-Lidl receptversenyen nyert gasztrokuzus a Chefparadenál

Forrás: Mindmegette.hu

2012. november 11-én került sor a Mindmegette-Lidl közös szervezésében lezajlott őszi receptversenyen fődíjas receptekkel nyert gasztrokurzust. A szokásokhoz híven ezúttal is a Chefparade Bécsi úti főzőiskolájába szerveztek. Én is azon szerencsések között lehettem, ahogyan arról október 29-én nagyon örömömben már beszámoltam Nektek, akiknek a receptje elnyerte a zsűri tetszését.

Délelőtt 10 órakor Filep Kata, a Chefparade házigazdájaként köszöntött mindenkit, a receptverseny nyerteseit, a kurzusra velük tartott partnereket, barátokat, családtagokat, illetve természetesen a Mindmegette csapata is megköszönte a játékon való részvételünket. Én a hozzám hasonlóan állandóan sütő-főző Anna barátnőmet hívtam magammal az eseményre. 

A kurzust vezető Kis Zoltán (alias Döme) ismertette a menüsort (ami annak ellenére, hogy pont Márton napja volt, nem libaság volt - ezért imádkoztunk ugyanis odafele úton Annával :)), majd a kötények kiosztása után neki is láttunk a sütés-főzésnek:

Menü:
ElőételBanános májpástétom (Filep Kata, Chefparade receptje)


El kell mondjam, ez volt az abszolút kedvencem a három fogás közül. Amennyire érdekesnek, talán kicsit bizarrnak tűnik első elolvasásra a recept, annyira kellemes meglepetés volt, különösen Annának, aki azt mondta, hogy kb. 5 éve nem evett májat, nem szereti az ízét, így sorry, de ezt sem fogja megenni. Amikor elkészült a pástétom és megkóstoltam, megnyugtattam, hogy a banántól és a currytől abszolút nem érezhető, legalább nyalja meg egy kiskanálon, és ha nem ízlik, otthagyhatja. A kiskanálból végül egy egész szufléforma lett, majdnem az egész pástétomot elpusztítottunk. Frissen sült bagettel, friss, balzsamecetes rukkola salátával tökéletes ünnepi előétel volt.

A receptet ITT találjátok.

Főétel: Gesztenyés pulykatekercs áfonyamártással sárgarépa és brokkolipürével


A főétel elsőre egy klasszikus gesztenyés pulykatekercsnek tűnhet, de természetesen ennek az elkészítését és ízvilágát is különlegessé tették a Chefparadesok. Nagyon finom lett a vörösboros áfonyamártás, amelyet főzés közben egy kis gyömbérrel és narancslével, narancshéjjal is megbolondítottunk.

A másik szuper dolog, amit ezen a kurzuson tanultam, hogy hogyan kell a már megtöltött, majd baconnel körbecsavart pulykát egyetlen hosszú spárgával megkötözni, hogy egyben maradjon és a baconcsíkok se essenek le róla.

A receptet ITT találjátok.

Desszert: Mogyorótorta fűszeres narancssziruppal


A recept eredeteként a kurzuson kapott kis papírunkon az volt feltüntetve, hogy török/arab édesség. Én ismerve a török konyhát, inkább azt mondanám, hogy a török/arab konyha ihlette ezt a süteményt, maga a kardamommal fűszerezett narancsszirup miatt, ugyanis a kardamom a török/arab világ egy közkedvelt fűszere. Amiért szerintem nem török maga a sütemény alapja, az a tészta piskóta jellege. A török/arab konyhákban ugyanis vagy yufka tésztából (sütőben vagy olajban sült vékony, réteges tészta - mint a baklava) készül vagy inkább grízzel készült, de mindenképpen tömör, masszív tésztából készít süteményeket, amelyekre általában nem a sütőformából való kivétel után öntik le cukorsziruppal, hanem általában még abban a formában hagyva, amelyben sült, így biztosítva, hogy mindenütt jól átjárja a csodálatosan fűszerezett szirupunk. Így lesz még napok múlva is hihetetlenül puha és friss.

Ezt leszámítva tökéletes volt a süti, imádtam, hogy egyszerre volt édes a sziruptól és sós a török mogyorótól (a tésztába ugyanis nem tettünk cukrot egyáltalán).

AZ ebéd elfogyasztása után újra köszönetet mondtak a szervezők még egyszer a részvételünkért, és a Lidl képviselője átadta mindenkinek a Lidl által összeállított ajándékcsomagunkat. A Kiskegyed Konyhájától és a Chefparade csapatától minden versenyző és kísérő főzőpartnerük is kapott egy-egy kis ajándékcsomagot teli csupa-csupa hasznos konyhai dologgal úgy mint gasztromagazinok, fakanál, konyhai fogókesztyű stb.

A receptet ITT találjátok.


Íme mindaz, amit a szuper főzőkurzus után teli hassal hazacipeltem. Nagyon jól éreztük magunkat, sokat nevettünk, új technikákat tanultunk és nem utolsó sorban finomakat főztünk és persze egy szuperjó élménnyel lettünk gazdagabbak.

A Mindmegette csapatának beszámolóját ITT olvashatjátok és ahogy ígérik is benne, a főzőkurzusról készült videó is nemsokára elkészül. :)

Nagyon köszönöm még egyszer Mindmegette!!!

Read More

2012. november 7., szerda

Kladdkaka - A híres svéd csokitorta


 A svéd desszerteket bemutató sorozatunk következő állomásához érkeztünk. A kladdkaka-hoz.

A kanelbullens dag, azaz a svéd fahéjas csiga, a kanelbulle október 4-i nemzeti ünnepéről szóló bejegyzésemben anno már utaltam rá, hogy számos egyéb más nap is van az évben, amikor a svédek, valamilyen nemzeti süteményük napját ünneplik, mint például a Fettisdagen (kövér kedd), amikor a svéd nemzet semla-t eszik vagy mint ma, november 7-én, amikor mindenki kladdkaka-t süt otthon.

Maga a sütemény neve "kladdkaka" szó szerint "nyúlós tortát" jelent. Ez az a sütemény, amit a svéd gyerekek először megtanulnak sütni a szüleiktől. Hasonló egyébként az amerikai brownie-hoz, de ennek a közepe puha, lágy és nyúlósa csokitól. Szokták tejszínnel vagy vanília fagyival is fogyasztani. 

Svédország szinte összes kávézójában, éttermében kapható, van ahol isteni finom, van ahol kevésbé.. sajnos lehet olyan kladdkaka-t kifogni, aminek nem puha a közepe - ami ennek a sütinek az esetében kifejezetten rosszat jelent. Emellett persze mint szinte mindegyik svéd tortának, ennek is létezik fagyasztott verziója, így aki különösen lusta a sütögetéshez, azok is egy egészen finom tortát meg tudnak venni a szupermarketben. Mivel azonban villámgyors az elkészítése és nem is igényel különebb előképzettséget vagy gyakorlatot, nehéz kifogást találni, miért ne tudná valaki megsütni otthon. 

Mint minden sütinek, ennek is kismillió különbözőféle verziója létezik, de az alapreceptek mindegyike tartalmaz vajat, kakaóport, lisztet, tojást, csak különböző arányokban. Aztán persze vannak a továbbfejlesztett változatai is, amibe tehetnek vaníliát, vagy igazi csokoládét, de így is mindegyik nagyon hasonló lesz a végére. 

A sokféle verzió közül én Leila Lindholm A Piece of Cake c. szakácskönyvéből hoztam el Nektek a híres kladdkaka-ját.




Hozzávalók:
50 g vaj
1/2 dl olaj
2 tojás
2 dl porcukor
1 dl barna cukor
2,5 dl liszt
4 evőkanál jó minőségű kakaópor (tudjátok: HOLLAND!)
2 teáskanál sütőpor
1 teáskanál vaníliás cukor
1 csipet só
vaj és zsemlemorzsa vagy liszt a forma kikenéséhez
50 g étcsokoládé (legalább 70%-os)

1. Melegítsük elő a sütőt 150°C-ra.

2. Olvasszuk fel a vajat a mikróban vagy egy kis edénykében és adjuk hozzá az olajat.


3. Verjük fel kézi mixerrel habosra és fényesre a tojásokat a porcukorral, barna cukorral, majd keverjük hozzá az olajos vajat. 

4. Keverjük külön tálban össze a száraz hozzávalókat és keverjük a tojásos-vajas masszához.

5. A kész masszánkat öntsük át a kivajazott, kilisztezett (vagy kizsemlemorzsázott - de szép magyar szó :)) kb. 24 cm átmérőjű kapcsos tortaformánkba és nyomkodjunk kicsit bele a durvára darabolt csokoládét.

6. A sütő közepére helyezett rácson kb. 30 perc alatt tűpróbáig süssük a tortát. Próbaként szúrjunk bele egy kést, vagy tűt, kicsit - nevéből adódóan is - ragadós lesz.

A ragadós, nyúlós kladdkaka-t frissen felvert tejszínhabbal tálaljuk.




Read More

40.000 megtekintés a Nosalty-n

40.000. Ebben a pillanatban elértem a 40.000-t!! Ennyien kattintottatok rám a Nosalty-n 3 hét alatt!!! 

Döbbenettel állok ezelőtt a hatalmas szám előtt. Hihetetlen boldog vagyok és különösen a sok kommentnek, véleménynek, észrevételnek örülök, amit kaptam Tőletek. 

Köszönöm az eddigieket és remélem, továbbra is velem tartotok! :-)

A három legkedveltebb recept az alábbi: 




Erzsébet királyné tortája



Sajtos kiflik


Read More

2012. november 6., kedd

Macaron 1.0 - Macaron projekt


Igaz a bejegyzés címében 1.0. szerepel, de valójában másodjára próbálkoztam a macaronnal. Stockholmban készültek ezek a kis színes macaronok, csak most jutottam ide, hogy megosszam Veletek a tapasztalataimat.

Az első próbálkozáshoz már nem is emlékszek, hogy kinek a receptjét használtam, de berepedeztek a macaronjaim, üregesek lettek belülről, mondjuk hozzáteszem, anyummal készítettem őket otthon, ahol anno még nem volt digitális mérleg, plusz a sütőben sem bízok meg 100%-osan, mert szerintem nem egyenletesen süt. Ezek egyike is bőven elegendő, hogy sikerélmény nélkül maradtam.

A fentiek okán a második forduló alkalmával több blog alapos átolvasása után Nassoló Naplopónál kötöttem ki. Van, aki szerint nem kell napokig tojásfehérjét szobahőmérsékleten pihentetni, van, aki arra esküszik, hogy ez felesleges.Ezek közé tartozik Nassoló Naplopó is. Neki sikerült 4 napos készülés nélkül is gyönyörű tökéletes színes macaronokat gyártani. Na, gondoltam, ez lesz az én tuti receptem is...mindent grammra pontosan kimértem, előkészítettem, minden úgy nézett ki, ahogyan az a nagy könyvben meg van írva...mindaddig, amíg be nem raktam őket a sütőbe... kb. 5 perc után a kis korongok nagy részének a teteje elkezdett repedezni és többségük végül üreges is lett. Azért már egy fokkal sikeresebb lett ez az adag, mint a múltkori.

Reméltem, hogy ezzel a recepttel összejön, de sajnos nem így lett. Nem baj, nem adom fel, nem fognak ezek a kis színes, szagos cukros habcsókok kifogni rajtam!!!


Az én sikertelenségem ellenére megosztom a receptet, mert másnak lehet, hogy összejön. 

Mindenesetre a két próbálkozás után eldöntöttem, hogy legközelebb "fehérjétpárnapigpihentetős" receptet próbálok ki. Reméljük, csak ez hibádzott eddig :) 

Hozzávalók:
80 g tojásfehérje
125 g kristálycukor
100 g darált mandula
100 g porcukor

35 g víz

Mandula előkészítése
A darált mandulát nem készen vettem, hanem szeletelt mandulát és azt daráltam le kávédarálón. Így állítólag sokkal finomabb szemcsés lesz, mint a bolti darált mandula (ennek ellenére a következő próbához már beszereztem az ICA-ban - svéd CBA - egy 20 dkg-os darált mandulát, hátha svédhonban kicsit jobb minőségű). Otthoni darálás során azért arra figyeljünk, hogy ne daráljuk túl sokáig, mert olajos mag lévén kicsapódhat belőle az olaj, ami nem tesz jót a macaronoknak.

Tojás előkészítése 
Ez a recept szerint elég pár órát pihentetni szobahőmérsékleten a tojásokat. (Legközelebb nem így teszek!!). Különválasztjuk a tojások sárgáját és fehérjét kimérjük a szükséges 80 grammot.


Piszke szerint szobahőmérsékleten 1 napig kell tárolva öregíteni VAGY hűtőben lefedve 5 napig.

Macaron készítés indul...
A darált mandulát és a porcukrot összekeverjük és leszitáljuk egy nagy tálba. Ehhez hozzákeverjük a tojásfehérje felét, pontosan 40 grammot. Ha alaposan elkavartuk a hozzávalókat, egy elég sűrű masszát fogunk kapni.

A tojásfehérje másik felét összekeverjük 25 gramm kristálycukorral. Egy nagy tálban a tojásfehérjét kézi mixerrel kemény habbá verjük. Ha már majdnem készen vagyunk, a harmadik kezünkkel feltesszük a lenti szirupot főzni. :)

Szirup: A maradék 100 gramm kristálycukrot a vízzel elkeverve egy lábasban elkezdjük sziruppá főzni. (Ennél a lépésnél szokták sokan írni, hogy hőmérőzni kell a szirupot, hogy ne legyen x foknál melegebb. Mivel nincs -még- hőmérőm, így bízva Nassoló Naplopó receptjében, ezt a lépést én is elegánsan kihagytam.) A forrástól számított 4-5 percig forraljuk, 

Ha kész a szirupunk, újra beizzítjuk a kézi mixerünket, majd folyamatos keverés mellett a szirupot elkezdjük belecsorgatni a habba. Addig keverjük a masszát, amíg a ki nem hűl a szirupos habunk.  Elvileg akkor dolgoztunk jól, ha szép fényes lesz és nyúlós lesz. (Szerintem ezt a lépést is sikerült még abszolválnom.)

Ha készen vagyunk, egy szélesebb fakanállal vagy erre a célra feltalált hablapáttal óvatosan beleforgatjuk a mandulás-tojásfehérjés-porcukros masszánkhoz.

Ha színezni szeretnénk a macaronokat, ennél a lépésnél hozzáadhatjuk a masszához. (Én a rózsaszín macaronokhoz a Stockholmban vett por alapú természetes ételfestéket használtam, a zöldekhez pedig folyékony ételfestéket. Mivel a folyékony állagú festékkel módjával kell bánni, mert megváltoztathatja a massza állagát, így épp csak egy pöttynyit tettem bele.) Ha jól dolgoztunk, egy viszonylag folyékony masszánk születik, amit azonnal lehet is habzsákba tölteni.

A sütőt előmelegítjük 150°C-ra.

Sütőpapírral bélelt tepsikre nyomkodjuk a masszát, kb. 20 forintos méretűre. Arra figyeljünk, hogy hagyjunk elegendő helyet közöttük, mert kicsit szétfolynak a tepsin. Valakinél olvastam, hogy ha biztosra akarunk menni, csapkodjuk a tepsit kétszer-háromszor az asztalhoz, így a macaronokból kimegy a felesleges levegő. (Ahogy kell, én csapkodtam is, ezen ne múljon a boldogság. :))

Csapkodás után mehetnek is a sütőbe a macaronjaink, kb. 15 perc alatt megsülnek. Nekem meg is sültek, de ennél a lépésnél fagyott le a mosoly is az arcomról....



Na de a kedvemet ez sem szegi, próbálkozok tovább! :)

Egyébként majdnem eljutottunk Anna barátnőmmel a Chefparadehoz macaron készítő tanfolyamra, ezt a csodás ajándékot kaptam tőle a születésnapomra!!! :) De közbejött a Mindmegette-Lidl receptversenyen nyert főzőtanfolyam, amit hihetetlen módon ugyanarra a napra szerveztek, mint a macaron tanfolyam lett volna. Sajnos idén már nem fértünk be másik tanfolyamra, így a mostani alkalmunkat olasz karácsonyi édességes kurzusra váltjuk be (az is szuperjó lesz, ebben biztos vagyok), de megbeszéltük Annával, hogy jövő év elején mindenképp bepótoljuk a macaron tanfolyamunkat!! Alig várom!!!
Read More

2012. november 5., hétfő

Színes minitortácskák a télben: zöldséges-sajtos quiche


Szombaton reggelire dobtam össze ezt a három quiche-t, hiszen fel kellett avassam az újonnan beszerzett mini szilikonos piteformáimat. A tészta alapjához a francia tésztamester, Michael Roux Tésztavarázs című könyvében található receptjét használtam. A lenti mennyiséget én feleztem, így lett elég 3 db pitéhez. A lenti adagokat kb. 6 db 10 cm-es kis pitéhez írtam.

Hozzávalók:
A tésztához:
250 g liszt
1 tojás
150 g puha vaj
1 teáskanál só
1 csipet cukor
1 evőkanál hideg tej (én ehelyett joghurtot használtam)

A töltelékhez (amit most én használtam):
2 db kockasajt
2 kisebb kápia paprika
1 közepes fej vöröshagyma
olíva olaj
só, bors, szerecsendió
1 tojás + 2 tojás sárgája
2 dl főzőtejszín
kevés apróra vágott zöldségzöldje


1. A tésztát a szokásos módon begyúrjuk. Egy tálban a lisztet elmorzsoljuk a vajjal, hozzáadjuk a sót cukrot, majd a tojással nem túl kemény, de nem túl lágy tésztát gyúrunk. Ha kell, adunk hozzá egy kis joghurtot. Kb. fél órára betesszük a hűtőbe pihenni.

2. A hűtőből kivéve, lisztezett felületen nagyon vékonyra, kb. 2 mm vastagra nyújtjuk a tésztát. Ezzel egy időben előmelegítjük a sütőt 190°C-ra. A tésztából kiszaggatunk akkora darabokat, amelyek pont beleillenek a piteformáinkba. Az előmelegített sütőben kb. 15 perc alatt vakra sütjük. 

(Annak, aki még nem találkozott ezzel a kifejezéssel, a vakra sütés vagy más néven elősütés  azt jelenti, hogy a kinyújtott tésztánkra, miután belehelyezzük a sütőformánkba, sütőpapírt, majd sütőbabot helyezünk, és azzal együtt sütjük ki. Ez azt a célt szolgálja, hogy sütés közben a tészta közepe ne hólyagosodjon, puklisodjon fel.)

3. Amíg a tészta a sütőben van, előkészítjük a tölteléket. Ehhez a megpucolt és apróra vágott hagymát kevés olíva olajon megdinszteljük, majd hozzáadjuk a vékony csíkokra vágott paprikát és puhára pároljuk őket. Egy másik edényben a tojást elkeverjük a tejszínnel és a sajttal, sózzuk, borsozzuk, szerecsendiót szórunk bele, majd hozzákeverjük a zöldségekhez.

4. A majdnem teljesen megsült kosárkáinkat megtöltjük a tejszínes, tojásos, zöldséges töltelékkel, majd visszahelyezzük a sütőbe és újabb kb. 15 perc alatt szépen megsütjük.

Read More

2012. november 4., vasárnap

Spájzoltunk - WAMP Spájz élménybeszámoló


Ma délelőtt kilátogatottunk anyummal és Anna barátnőmmel. a WAMP Spájzra. A múltkorihoz hasonló felhozatallal, kiállítókkal találkoztunk.


 A WAMP Spájz beharangozójában megígért szekciókon végigmenve elsőként a Friss kenyerek illata csapta meg az orrunkat. Nem is akármelyik pékség termékeit kóstolhattuk meg. A Marmorstein Pékség messze földön híres finom pékáruiról, ezúttal a diós-mazsolás teljes kiőrlésű kenyerüket és a vajas kiflijüket kóstolhattuk meg. A kenyér mennyei volt, ezt kóstoltuk először, így nagy reményekkel haraptunk bele a kiflivégbe...őszintén ettől többet vártunk, főleg a többi árujukat ismerve, pár perccel az emlékezetes diós kenyér után.

Nemrégen, október közepén jelent meg egy Origo Stáfelspicc cikk a budapesti csúcskategóriás pékségek áruinak teszteléséről, ahol vitte a pálmát a Marmorstein kenyere. Ezt abszolút elismerem. Végszóként talán annyit róluk, hogy szerintem, aki betér hozzájuk, mindenképp valami különlegességet vegyen.


Pékségek közül egyébként még kint volt az Á table! francia pékség is. Az ő áraik a Marmorsteinéhez képest barátibbak voltak, bár kóstolni még nem kóstoltam a termékeiket, de annyit hallottam már róluk, hogy elhiszem, hogy tényleg igazi kis Franciaországot hoztak el a Retek utcai (1026 Budapest, Retek utca 6.) üzletükbe és az augusztusban megnyitott Arany János utcai (1051 Budapest, Arany János utca 16.) üzletükbe. 

Igaz kenyeret nem kóstoltunk náluk, viszont valami mást annál inkább. Nem csodálatosan néznek ki, ahogyan hátulról megvilágítja őket a novemberi napsugár? Haha...mintha egy regényt olvasnék.

Na szóval komolyra fordítva a szót (macaron terén nem ismerek tréfát), végignézve a WAMP macaron kínálatát, abszolút itt voltak a legcsábítóbbak a kis csodasütemények. Nagyon sokféle ízesítésűt kínáltak: volt csokis, pisztáciás, mákos, almás-fahéjas, passiógyümölcsös, meg...vörösboros (én neveztem el így, mondta a minket kiszolgáló úr, hogy utánam egész nap ilyen néven fogja árulni...hahaha...vallójában csak annyi történt, hogy egyszerűen nem tudtam megjegyezni a hosszú felsorolás végén ennek az egynek a nevét, de végül csak felírtam a rövid verzióját: meggylekváros-pálinkás). 

Szóval én ezt a csodás kis vörösborosat kértem, anyum pisztáciásat, Anna mákosat. Még szerencse, hogy anyuval feleztünk, mert a pisztáciás verte az én kis pálinkásom ízét. Igazi pisztácia íze volt, biztos nem csak ételfestékkel színezték meg a krémet. Anna a mákostól nem volt annyira elájulva (finom, finom, de nem volt elmondása szerint túl karakteres íze).


A macaronoktól tovább ballagva a méz-chili-chutney szekció felé vettük az irányt, ahol beleszerettem Axi's céklás-narancsos-gyömbéres chutney-jába. Már el is képzeltem, hogy 2 hét múlva Stockholmban készítek (először persze csak egy próbaadagot valami finom húshoz). Ha sikeres lesz, fogok ipari mennyiségben is készíteni saját felhasználás mellett, ajándékba, karácsonyra, barátoknak, családnak.


Ezután a stand után jutottunk el a kistermelői chili-részlegre, ahol anyumat a Chili Hungária Manufaktúránál elérte a végzete és teljesen beleszeretett egy édes chililekvárba. Egy nagy üveggel be is zsebelt azonnal. :) Ezenkívül olyan érdekességeket készítenek, mint füstölt só füstölt húsokhoz, sárkánypor (fogalmam sincs, azt hogyan és mihez fogyasztják), chilis só, juhász só, ezenkívül mindenféle chilis csoda: chilis méz, chilis lekvár különböző alapízzel, és persze volt hagyományos házi paprikakrém,  és a különlegesség, a tüze mennykő chilikrém. Egy ropit belemártva már a számhoz akartam tartani, amikor mondták, hogy óvatosan, mert ez tényleg nagyon csíp. Bár én jól bírom az erőset, azért óvatos voltam és csak éppen megnyaltam a ropit. Meg kell hagyni, erősnek erős volt, még nekem is, de azért könnyezésig még most sem jutottam.


Volt még kismillió különböző lekváros kistermelő. Ennél a standnál Zsámberger Szilvia árulta szintén különleges ízesítésű házi lekvárjait, zöldségkrémjeit. Nekem a mákos-almás ízlett nagyon. Biztos nem volt benne sok mák, az alma csak a töltőtömeget adta, meg hogy kicsit lazítsa, de nagyon karakteres mák íze volt. :) Imádtam. Emellett volt áfonyás lilahagyma lekvár, fehércsokis eperlekvár, csicsóka lekvár banánnal, karamellás fehérboros fügelekvár...és még sok-sok más finomság.


És aki még kifele menet le akart gurítani egy kis kézműves sört a Főzdebuszból, az a csodás őszi napsütésben vígan megtehette.... mi most kihagytuk, mivel nem reggeliztünk, de hozzáteszem én nagy rajongójuk vagyok!


See you next time!!!
Read More

2012. november 3., szombat

Bonbon projekt 1.0. Citromos fehér csoki krémes bonbon meggylekvárral


A hosszú hétvégék tökéletes alkalmat kínálnak régóta halogatott ételek, sütemények, receptek kipróbálására. A hétvégét részben ezen hóbortomnak szántam. Egyrészt tegnap elkészültek eme csodás bonbonok, ma pedig a gyömbéres-fahéjas vilmoskörte dzsem. Wowowowow!! Mindegyiket ugyan először készítettem, de valami különlegeset, egyedit szerettem volna alkotni és szerintem, csak hogy "szerény" legyek, jól sikerültek. 

Azt megállapítottam, hogy bonbon terén van még mit fejlődni (szeretném, ha olyan igazi szép fényesek lennének). Technikában, variációkban, ízekben, formákban, de ami a lényeg, hogy a tízből nyolc egyben kijött a formából. Másrészt ki kellett próbálnom, mert 2 hét múlva Stockholmban élesben fogom őket elkészíteni és akkor nem éghetek be valami nyomott bonbonszerűséggel.

A formákat anyum vette nekem még pár héttel ezelőtt a Lidlben, de lehet kapni a Butlersben, Tescoma termékeit szinte minden konyhai felszerelés boltban, szinte mindegyik budapesti nagy bevásárlóközpontban (példák, ahol már biztosan láttam.: Allee-alagsorban a Sparral szemben, Westendben a szökőkútnál, Aréna földszintjén) felállított szilikonsütőformát kínáló standoknál, online pedig a Gasztroshopnál, Sodrófa.hu-n vagy akár Dolce Vita webboltjában is lehet rendelni. Svédországban élőknek (;-)) hasznos online webstore a FikaMera!!!!! Nemsokára én is kizárólag innen fogom beszerezni az alapanyagokat..

Kezdésként tehát csak egy táblával akartam kipróbálni, az volt a fontos, hogy lássam, hogyan kell bánni a csokival, hogyan kell temperálni, majd hogyan kikenni a formákat, hogy egyenletes legyen a csokiréteg, végül, ha eljutottam minden baki nélkül a végső mozzanatig, ne törjenek szét, amikor kivarázsolom őket a formából. Szóval mindehhez előzetesen benéztem kicsit Praliné Zsuzsi, Csak a Puffin blogjára, hogy az alapokat lássam és ihletet merítsek. Így jutottam el egy citromos fehércsoki krémes, meggylekváros töltelékes bonbonig.

Igyekeztem a legfontosabb tudnivalókat összefoglalni, amik egy hozzám hasonló kezdő bonbonozónak tudni érdemes mielőtt belevág egy ilyen projektbe.



Hozzávalók (10 darabhoz):
10 dkg étcsoki (legalább 60%-os)

Töltelékhez:
2 evőkanál tejszín
5 dkg fehér csoki
2 kávéskanál natúr joghurt
1/2 citrom reszelt héja

+ házi meggylekvár


1. Első lépésként elkészítjük a tölteléket. Ehhez a tejszínt a fehér csokival folyamatos kevergetés mellett összeolvasztjuk egy kis lábasban. Ha a krém homogén, félretesszük hűlni. Ha a krém kihűlt (kb 5-10 perc), hozzákeverjük a joghurtot és a reszelt citromhéjat. Félretesszük megint, amíg elkészítjük a csokiburkot.

2. A csoki 2/3-át egy másik lábasban folyamatosa kevergetés mellett lassan felolvasztjuk. Ha teljesen felolvadt, levesszük a tűzről és a maradék csokit beleforgatjuk és addig kevergetjük, amíg fel nem olvad az is benne teljesen.

A csoki felolvasztásának, majd temperálásának lehetséges módjairól olvashatsz Praliné Zsuzsinál. Szerinte vagy vízgőz felett vagy mikróban kell felolvasztani a csokit, de a legfontosabb, hogy maghőmérővel figyeljük a csoki hőmérsékletét, mert ha pl. túlmelegítjük, amiatt is előfordulhat, hogy nem lesz fényes a csokink.

3. Egy ecset segítségével (általános iskolában használt rajzecset tökéletesen megteszi, ha még nem szereztünk be külön erre a célra gyárott bonbonecsetet) a bonbon forma mélyedéseit egyenletesen kikenjünk csokival. Fény felé tartva ellenőrizzük le, hogy biztos nem maradt-e ki sehol egy kis lyuk a mélyedésekben, különben ott csodálatosan ki fog folyni a töltelékünk. Tegyük hűtőbe, hogy megdermedjen. Ha biztosra akarunk menni (ahogy én is az első alkalommal), még egy rétegben kenjünk ki csokival. (Ha időközben kihűlne a csokink, nyugodtan melegítsük újra.)

4. Ha megdermedt a csokiburkunk, egy minikanállal (vagy habzsákkal - bár szerintem ekkora mennyiségért kár bekoszolni a habzsákot) elosztjuk a mélyedésekbe a citromos fehér csokis krémet, teszünk rá kb. ugyanannyi meggylekvárt, úgy hogy pár milliméternyi helyet hagyjunk még a bonbon talpának, amivel lezárjuk teljesen őket. Egy spatula segítségével kaparjuk le a felesleges csokit, így lesz szép egyenletes, lapos a talpuk.

5. Ha készen vagyunk, tegyük megint hűtőbe minimum egy órára (de egy éjszakára is, semmi baja nem lesz tőle), majd óvatosan fordítsuk ki a szilikon formából őket és már fogyaszthatjuk is. 10 bonbon Nálatok meddig lenne elég? :)

Nagyon finom roppanós lett a csokiburok, a krém kellemesen lágy citromos, a kicsit savanykás meggylekvárral együtt pedig nagyon különleges páros lett.



Read More

2012. november 2., péntek

Almás-fahéjas muffin diómorzsával


Én már teljesen télies hangulatban vagyok, különösen amikor elkezdett illatozni a fahéjas alma illat a sütőből. Egyszerű (3 lépésben összefoglalható), finom, puha és nagyon téli.

Hozzávalók (6 darabhoz):
1 tojás
1,5 dl natúr joghurt
3,5 dkg vaj vagy margarin
12 dkg liszt
1 teáskanál fahéj
csipet só
8 dkg cukor
1 csomag vaníliás cukor
1 teáskanál szódabikarbóna
1 közepes méretű alma

Díszítéshez:
1 marék durvára tört dió + 1 evőkanál cukor


1. Egy nagy tálban összekeverjük a tojás, joghurtot. Egy másikban a lisztet a sóval, szódabikarbónával, fahéjjal, cukorral keverjük összes, és ehhez keverjük hozzá a tojásos joghurtot, majd a reszelt almát.

2. A sütőt előmelegítjük 200°C-ra. 

3. Muffin papírral kibélelt formákba kanalazzuk a masszát, cukorral összekevert dióval megszórjuk és előmelegített sütőben kb. 20-30 perc alatt megsütjük.
Read More
Üzemeltető: Blogger.

© 2011 Baklavaria Café, AllRightsReserved.

Designed by ScreenWritersArena